Élet a bolygónkon. De vajon meddig?

Az emberiség soha nem látott tempóban rombolja a Földet. David Attenborough erre hívja fel a figyelmünket  tanúvallomásában, Egy élet a bolygónkon ¹ című kétórás dokumentumfilmjében is. A mostani helyzet a továbbiakban már nem fenntartható. Ennek következményeként változtatnunk kell, különben a felnövekvő generáció már nem tapasztalhatja meg a természeti világ csodáit, sőt lehet, hogy magát az életet sem. Ez a misszió nem a bolygó megmentéséről szól, hanem az emberiség megmentéséről, mert a természet újraéled, de az emberiség nem.

A gyors fejlődések okozta változások eredményeként a Föld is változik. Élőhelyek pusztulnak el, az erdeink rohamosan csökkennek, a biodiverzitás²  egyre kisebb  és az óceánjaink megtelnek műanyagszeméttel. A világ lakossága maga sem tud lépést tartani ezzel az eszméletlenül gyors változással, ami már egy emberöltő alatt is óriási méreteket ölt. A fejlődésből teljesen kizártuk a természetet, így mostanra eljutottunk oda, hogy a természet nem a szövetségesünk, hanem az ellenségünk kezd lenni. A cél az, hogy megértsük ennek működését, és egy olyan életet alakítsunk ki, amelyben harmóniában tudunk együttműködni a természettel. A következőkben azt próbálom összefoglalni , hogy mik ezek a negatív változások és hogyan lehet tenni ellenük, mindezt David Attenborough 93 éves tapasztalata alapján. 

Sokszor éledt már újra a világ. Voltak már tömeges kihalások (egészen pontosan ötször), a dinoszauruszok idején a fajok 75%-a kihalt. A hatodik kihalási folyamat már megkezdődött és csak rajtunk múlik, hogy megállítjuk-e. Miért fontos ezt megállítani? Ha csökken a biodiverzitás, akkor a Föld ökoszisztémája felbomlik, nem tudja már megfelelően ellátni a feladatát. Olyan ez, mintha egy nagy tornyot állítanánk építőkockákból. Ha kiveszünk egy alkotóelemet alulról, vagy ledől az egész vagy nem, mindenesetre a torony meggyengül.

Az pedig kétségtelen, hogy az ember a felelős sok állat kipusztulásáért. Közép-Afrika eldugott erdejében mindössze 300 vadon élő gorilla maradt, akiket fegyveres őrök vigyáznak éjjel-nappal, megóvva őket az orvvadászoktól. Azért maradtak mára ennyire kevesen, mert a kölykök rengeteg pénzt érnek a fekete piacon, egy állat megszerzéséért képesek leölni egy tucatot. Az élőhelyek termőfölddé alakítása is nagy szerepet játszik a fajok eltűnésében, ha nincs hol lakniuk és mit enniük, akkor nem a legkönnyebb a túlélés. De rengeteg más tényező is hozzájárul ehhez a folyamathoz: az átlaghőmérséklet növekedése, az esőerdők kivágása, a túl sok szén-dioxid a levegőben, a műanyagszennyezés, a túlhalászás és még sorolhatnám a további okokat, de ezek a legmeghatározóbbak.

Fontos egészében látni a Földet, megérteni a működését, mert ez egy olyan tökéletesen kialakított rendszer, ahol minden kis elem nagyon meghatározó. Az esőerdeinkben él a szárazföldi fajok több, mint fele és a szén-dioxid megkötése is elsődlegesen a fák feladata. Manapság egyre több szén-dioxid van a légkörben, köszönhetően a túlnépesedésnek, az iparnak, a közlekedésnek és az állattenyésztésnek. Ha ez a szén-dioxid ilyen nagy számban a légkörben marad , az növeli az üvegházhatást, és ezzel a Föld felmelegedését is gyorsítja. Ez a felmelegedés pedig többek között az óceánok élővilágára is hatással van.

Eddig azért nem nőtt a Föld hőmérséklete jelentős mértékben, mert az óceánok el tudták nyelni a felesleges hőt. Most viszont már eljutottunk oda, hogy erre nem képes tovább ez a víztömeg anélkül, hogy saját élővilágára hatással lenne. A korallok tömeges kipusztulása azért történik, mert felmelegedett a víz és ezek a kis élőlények nem voltak felkészülve ezekre a változásokra. A fosszilis tüzelőanyagok és más üvegházhatású gázok levegőbe kerülése okozza végső soron azt, hogy kipusztulnak a korallokon lévő algák, csontvázakat hagyva maguk után. És mi történik, ha az ökoszisztémában az egyik legkisebb alkotóelem kihalófélben van? Hatással lesz a többi nagyobb élőlényre is. Ezzel a kis halak élőhelyei és táplálékforrásai elvesznek, csökkentve a létszámukat, ami pedig az őket elfogyasztó halakra lesz hatással. Így végül önmagába fordul vissza a folyamat, mivel az emberek táplálékául szolgáló tonhal és más nagyhalak is kipusztulóban vannak. Mára a nagyhalak 90%-a eltűnt a tengerekből, ami nem csak az ökoszisztéma felborulása, de a túlhalászás miatt is van.

A természeti világ véges, nagyon könnyen ki tudjuk meríteni a Földet. A világ esőerdeinek a felét már kivágták, hogy termőföldekké alakítsák a területet, így a szárazföldek fele ma már megművelt terület. Óriási pálmaültetvények terülnek el sok száz hektárnyi területen, megfosztva a természetet a sokszínűségtől. Egyszerűen nincs elég hely a bolygón ahhoz, hogy mindenki húsevő legyen rajta. Ha mindenki vegetáriánus lenne, akkor feleannyi termőterületre lenne szükségünk, ugyanis az állattenyésztés rengeteg földterületet igényel. Gondoljuk csak el: egy marhának mire felnövekszik, rengeteg takarmányra van szüksége, hogy utána leölhessék és az ember megehesse. Ha kihagynánk ezt a folyamatot és a termőterületeken közvetlenül az embereknek szánt termények lennének, rengeteget tudnánk spórolni.

Soha nem látott gyorsasággal változik a bolygónk. David Attenborough születése óta, azaz 1926 óta, 1 °C-kal nőtt az átlaghőmérséklet. Ez egy annyira gyors változás, ami jócskán túlszárnyal minden eddigit az elmúlt 10 000 évben. A jég területe 40 év alatt 40%-kal csökkentaz Északi-sarkon. Ezzel nem csak élőhelyek tűnnek el és fajok pusztulnak ki, de a napfény sem tud olyan mennyiségben visszaverődni az űrbe. Ami annyit jelent, hogy még az eddiginél is gyorsabban fog melegedni a bolygónk. Az édesvízi populáció 80%-kal csökkent a szennyezés és a természetellenes beavatkozások miatt. Évente mintegy 15 milliárd fát vágunk ki, ami rohamos iramban vezet a pusztuláshoz. A vadállatok egyedszáma pedig a felére csökkent 1950 óta. Ezek mind óriási változások, amik az ember beavatkozása nélkül csak több ezer év alatt tudtak volna megtörténni, de nekünk sikerült ezt elérnünk mindössze néhány évtized alatt.

Egy másik óriási probléma a tengerek műanyagszennyezése. Az ENSZ 2011-ben a tengeri műanyagszennyezést új globális környezeti problémává nyilvánította⁴. Alig több mint 60 év alatt a világ műanyagtermelése a száznyolcvanszorosára (180!) nőtt, ami azt jelenti, hogy ma már 300 millió tonnát állítanak elő belőle évente, és ennek csupán 9%-át hasznosítják újra. Ebből világszerte több mint 12 millió tonna műanyag szemét kerül az óceánokba minden évben⁵.  Ez visszahat az emberekre is, ugyanis több milliárd ember fogyaszt napi szinten mikroműanyagokkal szennyezett vizet. 700 tengeri faj fertőződött már műanyaggal, kezdve a mikrorészecskék szervezetbe jutásától a műanyagpalackokat és zacskókat lenyelő bálnákig. Nem ritka, hogy egy bálna gyomrában akár 100 kg műanyagot⁶ is találnak, ami később az állat pusztulását okozza. De az általunk fogyasztott tengeri hal is gyakran műanyagszeméttel dúsított, csak, hogy mi se maradjunk ki a táplálékláncból. Még az óceán legmélyebb pontján a Mariana-árokban élő rákokban is találtak műanyag szemetet, ami a földfelszíntől 12 km-re található. A felelőtlen halászat is rettentően szennyezi a vizeket, a halászhálók ugyanis a szemét 40%-át teszik ki⁷. Ezek óriási mennyiségek, amik már a Föld minden egyes pontján megtalálhatók, nem is beszélve arról, hogy egy műanyag palack lebomlási ideje körülbelül 450 év⁸, tehát ez a probléma nem fog megszűnni rövid időn belül.

Ha ebben az ütemben folytatjuk tovább a rombolást, akkor a következő generáció számára már nem lesz élhető a bolygónk. Tíz év múlva az Amazonas esőerdejét már olyan nagy számban megritkítják, hogy nem termel elegendő párát, kiszárad és tömeges erdőtüzek következtében fog elégni. Ha a sarkkörökön felolvad a jég, akkor a talajban található metán is a légkörbe kerül, ami a legerősebb üvegházhatású gáz, még tovább emelve ezzel a hőmérsékletet. A melegtől teljesen kihalnak a korallok, a tengerfenék egy sivár pusztasággá alakul. Nem lesz elég táplálék a kisebb halaknak és így a nagyobb a halaknak sem, az óceán ökoszisztémája teljesen összeomlik. Ez pedig azért is egy óriási probléma, mert az óceánokban élő növények termelik az általunk belélegzett levegő 70%-át⁹. A fitoplanktonok négyszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az Amazonas esőerdeje.

Ha most azonnal cselekszünk, még visszaállíthatjuk az egyensúlyt, hogy az emberiség tovább élhessen, de ezt már muszáj a természettel szövetségben végeznünk. Mit kell tennünk a stabilitás helyreállítása érdekében? Mik a legfontosabb lépések? Először is növelnünk kell a biodiverzitást, muszáj megállítanunk a fajok és az erdők kipusztulását. Az esőerdők újjátelepítésére kellene a pénzt és a figyelmet fordítani, nem pálmaültetvényekre és még több szántóföldre. A változások, amelyeket eszközölnünk kell, mindannyiunk hasznára válnak majd, és egyszerűbbek, mint gondolnánk.

A legfontosabb lépés, hogy fejlődjenek az országok és javuljon az életszínvonal. Az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra színvonalának növekedésével ugyanis tudatosabban fog alakulni a családtervezés és csökkenni fog a gyerekvállalás.  Így stagnálna a népesség száma. Úgy emelnénk az életszínvonalat a világban, hogy közben nem növeljük a Földre gyakorolt hatásunkat, ez a lehető legjobb kimenetel.

Továbbá akár már húsz év alatt át tudnánk fordítani a felosztást afelé, hogy a megújuló energia legyen a fő áramellátó. Könnyedén ki lehetne váltani a fosszilis energiahordozókat nap-, szél-, víz- és geotermikus energiára. Így az energia sokkal olcsóbb lenne, és a káros anyag kibocsátás is jelentősen csökkenne. Vigyáznunk kell az óceánok egészségére is, mert az egyik legnagyobb szerepet vállalják abban, hogy a Föld egyensúlya fennmaradjon. Csökkenteni kell a művelésre szánt területeket is. Erre a legjobb megoldás, ha kevesebb húst fogyasztunk, de ha csak a már rég kivágott erdők helyére haszonnövényeket ültetünk, azzal is segítünk. Az erdők bolygónk gyógyulásának alapvető elemei a szén-dioxid felvétele miatt. Akár már huszonöt év alatt is óriási változásokat lehetne elérni, ennyi idő alatt ugyanis már egész erdők tudnak kialakulni.

Egyénileg pedig a legfontosabb, amit tehetünk, hogy tudatos vásárlókká válunk, hiszen minden egyes vásárlásunkkal szavazunk az adott cégre. Ne hagyjuk, hogy a kapitalista tömegtermelés hatással legyen ránk. Mindig tudatosan vásároljunk, lehetőleg helyi termékeket. Nézzünk utána, hogy az általunk használt nagyobb márkák hátterében mi zajlik. Sok bankcsoport például fosszilis energiahordozókba fektet bele, ha náluk bankolunk, mi magunk is ezt a folyamatot támogatjuk. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a nagy multicégek változtatnának, de a neoliberális időkben, amikor a gazdaság és a tőke már decentralizálódott, már csak óriási közösségi összefogással lehetváltozásokat elérni. Éppen ezért minden  egyes szavazat számít!

1 A cikkben szereplő jelöletlen adatok mind David Attenborough dokumentumfilmjéből származnak. A többi adatot külön jelölöm.

2 Faji sokszínűség, biológiai sokféleség.

3 PPM – Parts per million = Az egész rész egy milliomodát jelenti.

4 Greenfo. https://greenfo.hu/hir/attenborough-szerint-is-megoli-a-tengeri-elovilagot-a-muanyag/

5 Greenpeace https://www.greenpeace.org/usa/key-facts-about-plastic-pollution/

6 24.hu https://24.hu/tudomany/2019/12/02/balnapusztulas-muanyag-hulladek/

7 Vászonzsákoslány Seaspiracy dokumentumfilm alapján https://www.youtube.com/watch?v=RCZ-9suiqJA

8 Cleaneco https://cleaneco.hu/mindennapokban-hasznalt-termekek-anyagok-lebomlasi-ideje

9 https://www.divein.com/articles/ocean-pollution/