A Zoo2 Animal Park egy egész színvonalas kialakítású, kedves, szórakoztató számítógépes (telefonon is használható) játék, melynek célja, hogy különböző feladatok teljesítésével az állatkert benépesítődjön, látogatókat vonzzon, az állatok szaporodjanak, a terület és bevétel egyre növekedjen. Nem nevezném teljes mértékben gyermetegnek, hiszen több, mint egy képernyőt nyomogatós időtöltés, de sajnos hátulütője, hogy lehetetlen folyamatosan egybefüggően kikapcsolódni, hiszen minden folyamathoz az állatkertben pénzre van szükség (játékbeli pénzről beszélünk ez esetben), ami gyűjtésének folyamata nem felgyorsítható, s felettébb időigényes.
Elöljáróban meg kell jegyezzem, hogy én kizárólag számítógépen / Steamen keresztül játszom, a telefonos verzióval kapcsolatban minimális tapasztalatom van.
A történet kezdetén levél érkezik a nagypapától, aki sajnálattal közli Terka nagynéni eltávozását, s szomorúan kéri (valószínűleg az unokát ?), hogy a Terka néni által hátrahagyott állatsimogató üzemeltetésében segítsen be, hiszen valakinek foglalkoznia kell az állatokkal, egyedül nem győzi…. Az állatsimogatóra tehát az első körben eléggé rendezetlen körülmények között találunk rá, mindössze egy ló, egy kecske és egy nyúl található az üresen tátongó karámokban. Az első három körön gyorsan végig lehet haladni, utána következik az igazi (türelmeseknek való) játék.
A feladatok elvégeztével (etetés, karám kitakarítása, játék az állatokkal) csillagok szerezhetők, mely csillagok (tapasztalatpontok) gyűjtögetésevel pályát ugorhatunk. Minden szintugrás valamilyen ajándékot jelent (ajándék állat, karámbeli eszköz, pénz, tapasztalatpont) és újabb és újabb állatokhoz, épületekhez, díszekhez férhetünk ezáltal hozzá. Minnél több állattal, karámmal, karámdísszel, növénnyel rendezzük be a parkot, annál több látogató érkezik. Ebből egyértelműen következik, hogy minél több a látogató, annál több a beszedett belépő díj, elköltött pénz az italos, jégkrémes, édességes standokon, ajándékboltokban, egyre jobban és színvonalasabban fejleszthető a park.
A játék különböző feladatokat is magába foglal, melyek teljesítésével extra tapasztalatponthoz jutunk, némi pénzhez, esetenként kisebb- ritkán nagyobb mennyiségű gyémánthoz, különleges állatfajokhoz, ritkaságszámba menő díszekhez. Eleinte a feladatok könnyebbek (helyezz ki állatokat, szülessenek utódok), de a pályák előrehaladtával egyre nehezednek. Extra célkitűzéseket is rejt a játék magában, ami a “minél több” elvre épül: minél több megszakítás nélküli napot játszol, annál több pénzt és tapasztalatpontot kapsz, vagy minél több füves/szavannás/ erdős stb. karámot állítassz fel, annál több pénzt és tapasztalatpontot kapsz és így tovább.
Az állatkertes játék eleinte ténylegesen jól halad előre, természetesen minél többször etetsz, takarítasz, játszol az állatokkal, szeded be a bódék és bejárat kasszájából a pénzt, annál gyorsabban haladsz előre: újabb és újabb állatokat, ólakat, díszeket vásárolhatsz, teljesítheted a feladatokat. Ezáltal egyre több a látogató, egyre több a bevétel. Sajnos egy idő után viszont minden gyémántba kerül és lényegében lassan elmúlik a játék varázsa s a motiváció. A gyémántbeli árak rendkívül aránytalanul vannak megszabva – s ne felejtsük el, hogy ez a játék elsődlegesen gyerekeknek készült.
Míg egy igazán igényes játék megvásárlása a Steamen kb. 40-50 euróba kerül, ami egyszeri befektetés (hiszen a Steam-en keresztül örökös a hozzáférés), addig a Zoo 2 ugyan ingyen letölthető és játszható, de egy-egy elvétett “gyémántvásárlás” ami a játékot előregördíti végső soron sokkal többe kerül, mint egy bármiféle más fizetős játék megvásárlása, amivel mindenféle funkcióhoz hozzáférünk és a későbbiekben esetlegesen csak a kiegészítő, újonnan megjelent részeket szükséges beszerezni.
Példának okáért: egy kígyó a Zoo 2- ben 100 gyémántba kerül. Szintugráskor átlagosan 1-2 gyémánt jár, ritkább esetekben nagyobb összeg. Szaporításhoz már két darab állatra van szükség ugyanabból a fajból, valamint az óluk fejlesztése is további gyémántokba kerül (ólfejlesztés nélkül nem kezdhető meg a szaporítás). Egyre több állat kerül gyémántba, valamint a területek vásárlása, ezáltal a terjeszkedés is véges, hiszen a játék “trükkösen” úgy van kitalálva, hogy egybefüggő területeket egy idő után ne is tudjunk a játékbeli pénzzel megvásárolni, hanem mindig akad egy kizárólag (bődületes nagyságú) gyémántba kerülő terület, ami a terjeszkedés útját állja. A végén feltornyosulnak azok a feladatok is, melyek végrehajtásához gyémántra lenne szükség, s egy feladat elvégzése automatikusan életre hív egy másikat. Így egy idő után tehát már csak azok a feladatok maradnak elvégezetlenül, amelyek végrehajtása kizárólag gyémánt vásarlással történhetne, ami végül útját állja az újonnan felbukkanó feladatoknak is.
Aki gyémánt vásárlásra adja a fejét is hamar rájön, hogy a 10 euróért vásárolható 100 darab gyémánt lényegében semmire sem elég. Több adag gyémánt vásárlásakor – ahogy fentebb említettem – már ott tartunk, hogy egy fizetős, színvonalas játékot is megvásárolhatnánk korlátlan hozzáféréssel, funkciókkal, mely lehetőséggel szülőként én bizonyosan szívesebben élnék egyszeri kiadásként, s semmiképpen sem vásárolnék a gyermekem számára százasával gyémántokat, amik végső soron szinte semmire sem elegendőek.
A játék egyébként rengeteg kihívást, lehetőséget rejt eleinte magában: más Steam-es felhasználókkal együttesen lehet extra jutalmakra szert tenni (egymásnak segítve), klubot alapítani, csapatmunkával extra állatokra, díszekre szert tenni. Valamint a felhasználót motiválhatja a “havi jutalomnaptár”, amiben a hónap minden napjára belépéskor jár egy jutalom: ritkább állatok, ingyen munkaerő pár napra az állatok s park gondozására, pár darab gyémánt stb.
A Zoo 2 Animal Park valóban egy könnyed s színvonalas játék, gyerekek szórakoztatására kiváló, de komolyabb szándékú játékosok számára egy idő utám egyszerűen csak egy pénznyelő. Megkérdőjelezendő, megéri-e több tíz eurót kifizetni egy darab kihívás teljesítésére, egy darab terület megvásárlására (a sok között), mint a Zoo 2- ben. Vagy esetleg inkább egyszeri alkalommal egy nagyobb összeget kiadni egy fizetős játékra, amiben egyedül a játék kihívásaival kell szembesülnünk és nem merülnek fel későbbi valós pénzbeli kiadások az előrehaladás elősegítése érdekében. Én utóbbira szavazok, a Zoo2 Animal Park játszását pedig addig folytatom, amíg minden téren akadályba ütközök – amiket csak gyémánt vásárlásával lehetne elhárítani.
