Elérkeztek a hosszú, sötét, hideg őszi esték, s persze a vírus miatt is eléggé megcsappantak a kikapcsolódási lehetőségek, nem csak Magyarországon, hanem szerte a világban. Eme sorokat Hollandiából írom, ahol talán jelentősebb szigorításokkal kell szembesüljünk: az éttermek már hetekkel ezelőtt bezárták kapuikat, napokkal ezelőtt a mozik, színházak, múzeumok, állatkertek, fürdők is zárnak. Eddig sem volt tanácsos látogatni őket, innentől pedig esélytelen. Mivel is kössük le magunkat? Olvassunk!
Az igazat megvallva mindig faltam a könyveket, de mindig volt két periódus: amikor rengeteget olvastam, illetve amikor pár hét, de inkább egy-két hónap kimaradt. Néha munkába menet a buszon is olvastam, vagy épp a vacsorámat fogyasztva, de néha csak ülök a kanapén estéken át és bámulom a tévét. Az utóbbi időszakban viszont ismét könyveket ragadtam és a munka végeztével szívesen olvasok. Ezután osztanám meg és ajánlanám az idősebb es fiatalabb korosztály által is széleskörben ismert Ken Follett regényeit.
Ken Follett-et bevallom évekkel ezelőttig nem is ismertem, míg egy volt kolléganőm nem hozta el Egy férfi Szentpétervárról című könyvet. Bevallom, nem igazan szeretek úgy könyveket olvasni, hogy valaki “csak úgy” elhozza, hogy neki tetszett és olvassam el én is – de ez esetben hálás voltam érte. Mikor odahaza (akkoriban még a szüleimmel éltem) szüleim meglátták, felkiáltottak “hé, te Ken Follett-et olvasol?” – és kiderült odahaza is megvan néhány könyve s ők maguk is olvasták őket.
Ken Follett könyveinek egy része a régebbi időkben (1800-as évek), más művei a világháborúk alatt, de újabb könyvei az egészen modern korban játszódnak. Könyveinek témái igen széleskörűek, mindig lenyűgöz, vajon mennyi időbe telhet, míg egy könyv megírásához beleássa magát a szakirodalomba, esetleg kutatásokat végez, hogy hitelesen adja vissza az adott téma részleteit. Témái – más írókkal ellentétben- ténylegesen szerteágazóak: a banki világtól kezdve, a biológiai fegyvereken át az iker kutatásáig rengeteg témát érint – néha zavarba ejtő részletességgel. Számomra könyvei letehetetlenek. Általában több különálló sztori kezdődik el, más és más szereplők szemszögéből, míg végül összefonódnak útjaik.
Jelenleg még nem mondhatom el magamról, hogy megannyi Follett – könyvön vagyok túl, de néhány műve eléggé a fejembe vésődött. Sokszor megesik velem, hogy egy adott írónak annyi könyvét olvasom – hiába bizonyos idő kihagyásával és nem egymásután-, hogy szimplán összefolyik melyik könyvben mi történt. De Ken Follett történeteit nehezen lehet elfelejteni.
Személyes kedvenceim A harmadik iker, Az ördög műve és majdcsak végeztem a Veszélyes gazdagsággal.
A harmadik iker számomra egy elképesztő sztori, amikor is: “Az egyik neves amerikai egyetem pszichológiai tanszékén azt vizsgálják, hogy a származás vagy a nevelés határozza-e meg inkább az ember jellemét. Ehhez olyan egypetéjű ikreket keresnek a különféle nyilvántartásokban, akik valamilyen oknál fogva külön családoknál nevelkedtek. Eközben olyan ikertestvérekre is rábukkannak, akik valószínűtlen módon különböző anyáktól születtek. Mikor az egyik kutató megpróbál utánajárni a dolognak, hirtelen rádöbben: nagyon veszélyes kalandba kezdett…” Nem szeretném lelőni a végét, de elég annyi, nem “csak” három ikerről van szó. Persze itt is akad szerelem, ami rögvest nehézségekbe ütközik, ha a szeretett férfi több – nem épp jó szándékú -hasonmással is rendelkezik…
Az ördög művét idén nyáron olvastam és igazság szerint hamar átrágtam magam rajta, mert egyszerűen olvastatta magát.
“Ken Follett legújabb könyvének témája a bioterrorizmus, mely napjainkban sajnos nagyon is aktuális. A skóciai Ivenburnben található az Oxenford Medical, egy magánkézben lévő kis gyógyszertár, mely egy régi Viktória korabeli kastélyban működik. Csúcsos tornyai, boltívei miatt a helybeliek és a gyár munkatársai Kremlnek csúfolják. A zseniális Stanley Oxenford professzor, a gyógyszergyár tulajdonosa, fölfedezi a Madoba-2 nevű, halált okozó vírus ellenszerét. A gyár csúcstechnológiával védett negyedik vegybiztonsági fokozatú laboratóriumában ezzel a vírusellenes szerrel végeznek állatkísérleteket. A labor védelméért a vállalat biztonsági főnöke, Toni Gallo felel. A karácsonyi ünnepeket kihasználva a professzor link, hamiskártyás, fülig eladósodott fia, az informatikus Kit, aki a biztonsági rendszert vezérlő szoftvert készítette, jó pénzért becsempész a laborba egy háromtagú gengszterbandát. Ő is csak a helyszínen értesül róla, hogy a banda nem a vagyont érő vírusellenes szert, hanem magát a vírust, a Madoba-2-t akarja ellopni, hogy azt terroristáknak adja el, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy tömegpusztító biológiai fegyverként használják fel. A professzorba szerelmes és a vállalathoz maximálisan lojális hajdani zsaru, Toni Gallo azonban rájön, mit terveznek a gengszterek. Vajon sikerül-e megakadályoznia az egész emberiséget fenyegető terrortámadást?” Luxus járművekkel, csintalan es kíváncsi tinédzserekkel es némi romantikával fűszerezve!
Az aktuális olvasmányom pedig a Veszélyes gazdaság. “Az 1860-as években a Pilasterek a legnagyobb bankárcsaládok egyike volt. Pénzügyi tranzakcióik a londoni Citytől a távoli gyarmatokig terjedtek. A család évtizedeken át folyamatosan gazdagodott, vesztüket végül is egy asszony kapzsisága, hatalomvágya és mohósága okozta. Augusta Pilaster, aki érdekből ment a gazdag Pilaster-fiúhoz, addig ármánykodik, míg a család nagyasszonyává nem lesz. A háttérből irányítja könnyen befolyásolható és lusta férjén keresztül a bank ügyeit, nem titkolt célja, hogy gyenge képességű és romlott fiát, Edwardot a bank igazgatói székébe juttassa. Agyafúrt és gátlástalan manipulációi végül is csődbe juttatják a bankházat. Hugh Pilaster, a szegény rokon, egy becsődölt bankár árvája a család esze, aki okosságával és etikusságával egyre sikeresebbé teszi a bankot, így veszélyt jelent Augusta fiával kapcsolatos elképzelései számára. Hugh „gyenge pontja”, hogy számára a munkát vállaló nők képzelhetők el csak társként, feleségnek is egy kalaposnőt választ. Augusta ezen a társasági életben járatlan asszonyon keresztül próbálja tönkre tenni és lejáratni Hugh-ot. Micky Miranda, egy hataloméhes, dél-amerikai földbirtokos fia, ugyanabba az előkelő magániskolába jár, mint Edward és Hugh Pilaster. Az internátusban egy fiú titokzatos módon vízbe fullad, és a történtek rekonstruálása során a velejéig romlott Micky rájön, hogy mivel zsarolható Augusta Pilaster…”
Aki rajong az 1800-as évekért, garantáltan élvezni fogja a felső tízezer pazar életformájával, luxus mindennapjaival es nem éppen pozitív erkölcseikről elhíresült életmódjával dúsított bankár sztorit. Az időszakban tabunak számító kérdésekről is lehull gátlástalanul a lepel: házasságon kívül született gyerek, bordélyban dorbézoló férfiak, homoszexualitás…
Ken Follett könyvei egyszerűen zseniálisak: nem olcsó es értéktelen tömeg sztorik, minden művében van valami egyedi, ami tényleg megmarad az olvasó fejében. Kellemes meglepetés volt, amikor a nyári szabadság alatt odahaza egyik gyerekkori barátnőm meglátogatott és észrevette Az ördög művét a kanapén. Erre odaszaladt a táskájához es elhúzta belőlé Ken Follett egyik újonnan megjelent regényét. “A buszon olvasom, nem tudom letenni” – es összenevettünk ezen a hihetetlen véletlenen.
