SAM 7123 scaled

Első nap az egyetemen

Az első fejezetben megosztanám a kedves olvasókkal, érdeklődőkkel mindazon tapasztalataimat, amelyeket az első napok folyamán, illetve még maga az egyetem megkezdése előtt tapasztaltam. Sokak számára ismerősen csenghetnek e sorok, felidéződhetnek bennük a várakozás pillanatai az egyetemi hivatalos felvételi értesítőre és a saját első napjuk! Örömmel vesszük szerzőtársaim nevében is, ha öregdiákok megosztanák velünk élményeiket a cikk, vagy Facebook cikk alatti kommentárban, esetlegesen egyetemre készülők email-jeit is várjuk, amennyiben segítséget kérnének, érdeklődnének és kérdéseikre nem kapnak választ a cikkekben. Vágjunk is rögtön bele, megosztanám hogyan is zajlott az én első napom – eseménydúsan, szinte sodródtam az árral.

Minden kezdet nehéz, de amennyiben élelmes és körültekintő vagy, akár az első egyetemi napod folyamán kreditekkel gazdagodhatsz. Lássuk is hogyan!

A sikeres felvételi után értesítést fogsz kapni a leendő felsőoktatási intézményedtől a tanévre és beiratkozásra vonatkozó részletekről. Mi például rengeteg információt és trükköt a felsőévesektől tanultunk meg, melyről az intézmények talán azt gondolják magától értetődőek. A felsőévesektől való tájékozódás módja a legegyszerűbben a gólyatáborban zajlik, illetve másodpercekkel a felvételi pontok kihirdetése után, a Facebookon szerveződni kezdenek az egyesek egyetemek elsőéveseinek létrehozott csoportok, melyet utána rengeteg kérdés és hasznos válasz áraszt el. Minden csoportban vannak lelkes felsőévesek, akik örömmel látnak el hasznos tanácsokkal, de nem árt, ha magadnak is tájékozódsz az egyetem honlapján közzétett dokumentumok, cikkek között.

A tanulmányi rendszert kezdd el már az első tárgyfelvétel előtt tanulmányozni. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de idővel minden csínját- bínját ismerni fogod. Manapság már minden ügyintézés elektronikus úton folyik, mi is már csak az oktatók anekdotáiból ismertük a régi rendszert, amikor a vizsgajelentkezés is az iskola falai között egy füzetbe történő feliratkozás során ment végbe. Ezek a rendszerek sajnos nem tökéletesek, sok keserűséget okozhatnak. Történt például egyik oktatónkkal, hogy feliratkozott anno egy vizsgára és valaki leradírozta a nevét onnan, így értetlenül állt, mikor közölték vele a vizsgán, ő nem ide jelentkezett be.

A tantárgyak felvétele előtt időben tervezd meg az órarendedet. A tanulmányi elektronikus rendszerben már jóval a tanév kezdete előtt meghirdetésre kerülnek a tantárgyak. Javallott letölteni az intézmény honlapjáról az éppen Rád és évfolyamodra vonatkozó mintatantervet és azt követni éveken át. A mintatanterven látni fogod, mit és mikor kell/javallott teljesítened. Vannak tárgyak, melyek ún. „egymásra épülnek” és félévre pontosan be van osztva mikor és mit kell elvégezz. Vannak egyéb tárgyak, melyek viszont fakultatív módon bármikor teljesíthetők.

Rajzolj fel egy lapra egy klasszikus órarendet hétfőtől péntekig órákra tagolva. Először írd be a kötelezőként felveendő tárgyaidat (a mintatantervben látni fogod mi kötelező). Ahogy említettem, gondosan mentsd el, akár nyomtasd ki a Rád vonatkozó mintatantervedet és vezesd egészen az egyetemi tanulmányaid befejezéséig. Hidd el, rengeteg rossz élményt tudsz így elkerülni, mindig tudni fogod milyen tárgyakat kell teljesíts, a kötelezően választható és szabadon választható tárgyak sűrűjében nem fogsz elveszni, nem lesz arra esély, hogy az egyik blokkból kevesebbet végy fel és erre csak az abszolutórium előtt derüljön fény.

A kötelező tantárgyakra minden esetben „be kell férj”, általában ezeknél az óráknál nincs is létszámhatár. A szemináriumokat, gyakorlati órákat, kötelezően választható és szabadon választható tárgyakat pedig igazítsd a kötelező előadásokhoz. Ezeknél az egyéb tantárgyaknál jellemző a létszámkorlát. Mindenképp a kötelező szemináriumokra be fogsz férni, csak nem mindegy milyen időpontra. Senkinek sem fűlik a foga pénteken este fél héttől még szemináriumra menni, így próbálj olyan órarendet összeállítani, amelyben kevés a lyukas óra és a legideálisabb abból a szempontból, hogy ne kelljen iskolába menni reggel egy előadásra, délután még egyre és este is egyre. Egyébként az a legideálisabb, ha az előadás után közvetlenül következő – amennyiben van ilyen – gyakorlati órát célzod meg, vagy én például azt szerettem a legjobban, ha volt egy előadás hétfőn és a hozzá tartozó gyakorlati órát keddre, szerdára vehettem fel, mert így az előadás anyagot át tudtam nézni a szemináriumra és az esetleges kérdéseimet feltenni.

Alaposan nézd meg melyik tárgy mire épül és csak akkor halaszd el egy tárgy felvételét, teljesítését, amennyiben a későbbiekben is lesz lehetőséged csúszás nélkül abszolválni. Ha kevés az óraszámod és úgy érzed a felvett tárgyakat különösebb nehézség sem jellemzi, nyugodtan jelentkezz be a mintatanterv szerint később teljesítendő tantárgyakra. Ez előnyös lehet abból a szempontból, ha ezáltal egy adott félévre olyan kevés tárgyad fog maradni, hogy akár dolgozhatsz is, de hátrányos is, mert ha állami támogatottsággal tanulsz, alig lesz kredited és nem leszel ösztöndíjra jogosult. Ezekről a későbbiekben szólok részletesebben. Amennyiben a szakod mintatanterve nem olyan szigorú, hogy minden mindenre épül, könnyen akár egy fél évvel, akár évvel is hamarabb végezhetsz az egyetemi tanulmányokban, ha a tárgyakat halmozod félévente, viszont ennek hátulütője lehet a kevésbé jó érdemjegy, tanulmányi eredmény.

Első félévben úgy vélem ragaszkodjunk a mintatantervhez és ne vegyünk fel előre feleslegesen tantárgyakat. Egyébként is a létszámkorlátos kötelezően választható, szabadon választható tantárgyak esetében, ha tudjuk, hogy nem fogunk tudni bejárni vagy csak azért vesszük fel a tárgyat, hogy „ha marad idő, majd megcsinálom”, ne foglaljuk mástól a helyet. Jellemzően a végzősök szoktak rádöbbenni, hogy hiányzik még egy- két ilyen jellegű tantárgyuk és úgy kell kérvényeket írni a helybővítésért, közben pedig sokszor a bejelentkezett harminc tanulóból mindössze tíz jár az órára és legfeljebb tizennégy, tizenöt teljesíti a vizsgát is. Az első félév egyébként is nehéz abból a szempontból, hogy vadidegen az egyetemi élet, a tantárgyak, a tananyag, a teljesítendő vizsgák, megszokni a gimnáziumi rendszer után a felsőoktatásét. Az elektronikus tanulmányi rendszerben megtalálsz minden információt, ezen keresztül fogsz üzeneteket kapni, esetleges befizetéseket kiegyenlíteni, az egyes időszakokat is itt látod, valamint a határidőket is. A legtöbb egyetemen már megszűnt a papírformában létező index, helyette elektronikusan vezetik az érdemjegyeidet is.

Előre tájékozódj a tantárgybefogadás rendszeréről is. Ez azt jelenti, hogy ha korábban másik felsőoktatási intézményben hasonló tárgyat hallgattál és eredményes vizsgát tettél belőle, felmentést kaphatsz az adott egyetemen, főiskolán ezen előadás hallgatása alól. Egyeteme válogatja hány százalékos egyezésnek kell lenni a másik intézményben elfogadott tanmenettel. Azzal is krediteket szerezhetsz, ha valamilyen informatika, vagy idegen nyelvi tárgyat kellene teljesíts és rendelkezel nyelvvizsgával, számítógép kezelői vizsgabizonyítvánnyal, de több esetben elegendő lehet akár egy érettségi vizsga igazolása is. Jellemzően informatika és idegennyelv minden felsőoktatási intézményben legalább egy féléven át oktatott tantárgy, járj utána bizonyítványodat, igazolásodat elfogadják-e, s rögtön szert tehetsz néhány kreditre (ahogy én tettem az első napon informatikából).

Az eredményesség kulcsa az, hogy jól térképezd fel a félévek követelményrendszerét, s a diploma minősítés rendszerét is. Mi csak az első év végén tudtuk meg milyen jelentősége van a szigorlatoknak, mikor, hol és milyen feltételekkel kell a szakmai gyakorlatot teljesíteni satöbbi. Mindent megtalálsz az iskolád tanulmányi és vizsgaszabályzatában (Tvsz.), ami hosszúnak, érdektelennek és unalmasnak tűnhet, de szánj rá egy fél órát és nézd meg a legfontosabb kérdéseket. Ez a könyv is legjelentősebb kérdéseket próbálja összegyűjteni, górcső alá venni, de a konkrét követelményt a Te iskolád fogja előírni.

A mintatantervet vezesd gondosan, ott láthatod mikor és milyen tárgyakból kell szigorlatod tenned. A szigorlat több féléven át oktatott tárgyak vizsgáját jelenti, amely a diplomajegyedet fogja meghatározni. A diploma minősítés rendszerint a szigorlatok, valamint a szakdolgozat védés és az államvizsgák érdemjegyeinek átlagából tevődik össze és a végső eredmény függvényében kerül besorolásra (magna cum laude, summa cum laude, cum laude, rite minősítések), de egyes egyetemeken más jellegű is lehet a minősítés.

A szigorlatok nem csak az átlagolás szempontjából jelentősek, egyes munkahelyeken akár az egyes alapvizsgáid eredményét is nézhetik. A diplomád minden esetben mellékletet fog tartalmazni valamennyi tárgyad érdemjegyével, melyről szintén az adott munkáltató másolatot kérhet, így nem érdemes ebből a szempontból sem alulbecsülni az „egyszerűbb” tárgyakat. Az okleveled megszerzésének nem csak a tárgyak abszolválása az egyedüli feltétele: nyelvvizsga bizonyítvány, esetleg bizonyítványok megszerzése, szakmai gyakorlatok teljesítése, szakdolgozat írása is velejárója. Ezek ne torlódjanak fel, sose hagyd teljesítésüket az utolsó félévre, lesz épp elég más teendőd, de erről szintén a későbbiekben olvashatsz.

Ha nem is szeretnél valamennyi tanórán rendszeresen részt venni, a legelső órán okvetlenül jelenj meg. Ezen fogja az oktató ismeretni a követelményeket, melyek ugyan sokszor a tanulmányi rendszerben az adott tárgy leírásánál szerepelnek, de sokszor nem fedik a valóságok, sablon szövegek. Térképezd fel milyen tankönyv, jegyzet szükséges a tananyag elsajátításához, az is lehet, hogy nincs írott jegyzet, vagy ugyan van, de hiányos és az órai anyag képezi a vizsga tárgyát. Az oktató ugyancsak tájékoztat arról lesz-e évközbeni dolgozat, mi a feltétele a vizsgára bocsátásnak, írásbeli vagy szóbeli a vizsga, hány fokozatú az értékelés.

Sokszor már a legelső tanórán kitűzik a zárthelyi dolgozatok időpontját. Több esetben megajánlott jegyet is lehet szerezni, rendszerint ez több féléves dolgozat értékeléséből áll össze, vagy az utolsó órák valamelyikén megírott beszámoló jegyéből s mentesít a vizsga alól. Azt is megtudhatod az óra „katalógusos”-e, vagy fakultatív a részvétel, mennyit lehet hiányozni. Ezek alapján meg tudod ítélni mennyire érzed szükségét az órai jelenlétnek. Arra gondolok, s erről szintén egy későbbi fejezetben részletesen, hogy amennyiben például nem kötelező az órai jelenlét van-e olyan társad, akivel felváltva tudnátok az órára járni és a jegyzeteiteket kicserélni, vagy egyébként szóbeli a vizsga és a hatvan- nyolcvan tétel valamennyijét úgy sem tudjátok előadás alatt végig venni és inkább szintén megosztva a jegyzetelést valaki odahaza dolgozza ki a tételeket, a másik órán jegyzetel, majd a következő órán fordítva és gyorsabban tudtok haladni a tananyag feldolgozásával. Tehát nem arra gondolok, hogy „buliból” nem kell órára járni, hiszen gondolom nem azért jelentkeztél egyetemre, hogy ne járj be. Senki sem szent, senki sem jelent meg élete összes egyetemi óráján, de amennyiben nem dolgozol az iskola mellett rendszeresen, a sikeres vizsgák és abszolválás legegyszerűbb módja: órát látogatni és jegyzetelni. Persze ez nem ilyen egyszerű, azért is íródott ez a cikksorozat.

Sajnos a legtöbb egyetemista fel tud idézni olyan tanórákat is, melyeken az oktató csak felolvassa elejétől a végéig a könyvet, amit egyébként otthon is meg lehet egyénileg tenni, vagy mindenről beszél, csak a tananyagról nem. Ilyen esetben a Te döntésed részt veszel-e az óráin, esetleg mást tanulsz a pad alatt, vagy odahaza inkább önállóan feldolgozod a tananyagot és önállóan készülődsz. Javaslom, hogy az olyan előadásokon, melyek írásbeli vizsgával fejeződnek be okvetlenül jelenj meg. A lehető legegyszerűbb módja az ilyen vizsgákra készülődésnek, ha viszel magaddal tollat, ceruzát, vagy laptopot és próbálod a lehető legtöbb információt lejegyzetelni, amit az oktató elmond, és nem kell a tankönyvet elejétől a végéig megtanulni. Ennek az az indoka, hogy míg a szóbeli vizsgára azt is kérik, ami az órákon nem hangzott el, hiszen tételek vannak, addig az írásbeli javarészt csak az órai anyagból áll össze, nagyon ritka, hogy kéri az oktató, hogy az órán el nem hangzott fejezeteket is meg kell tanulni. Tudod ilyen esetben mik a fajsúlyos részek, mik az évek óta ismétlődő vizsgakérdések, több esetben az oktatók elmondják azt is, mi nem kell a tankönyvből és rengeteg időt spórolhatsz meg vele, mitöbb meglepetés sem érhet a vizsgán. A legtöbb tanár nagyon szereti, akit rendszeresen lát az óráin: a szóbeli vizsgán már ismerősként köszönt, az írásbeli vizsgán pedig – ha ismer név szerint is – könnyen lehet, hogy a rendszeres jelenléted miatt fél pont helyett akár egyet is kaphatsz, ami felfelé görbíti az érdemjegyedet.

A gyakorlati órák rendszerint jelenléti ívesek, meghatározott számú hiányzás lehetőségével. Ne ijedj meg, nem minden szeminárium az aktív részvételről szól, bár alapvetően ez lenne a feladata. Sok oktató rendes előadást tart, többen a kötelező előadásokat egészítik ki, mások szigorúan gyakorlati munkát végeznek. A jogi egyetem berkein belül kifejezetten a jogesetek megoldása, a tárgyalások szimulálása, beadványok, keresetek írásának gyakorlása lenne a szeminárium célja, változó, melyik oktató melyik módszerhez folyamodik.

A legelső tanóráidon ne pánikolj be, bár tudom ezt milyen egyszerű mondani. Az utolsó államvizsgám végeztével eszembe ötlött milyen volt a legelső római jog, vagy jogi alaptan óra. Sírva mentem haza életem legelső egyetemi napja végén és zokogva meséltem Édesapámnak, hogy én azonnal feladom a felsőfokú tanulmányaimat. Római jogon a latin kifejezéseknek se szeri, se száma, a jegyzetem több tíz oldalasra sikerült, hiszen dupla római jogot tartott az oktató és nem értettem ez a tárgy miről is akar szólni. A tankönyv csak hetekkel később jelent meg, de az interneten remekül kidolgozott és megbízható jegyzetet találtam – ami ritkaságnak számít- és pár nap után már kezdtem kapisgálni a tárgy lényegét.

Jellemzően a tankönyvek az első óra után még nem fognak rendelkezésedre állni, hiszen a hatályos és új kiadásokat mindig próbálják a tanév elejére ütemezni, de rendszerint késnek vele. Ez sajnos sokszor idegőrlő, hiszen az órai anyagot nem tudod odahaza feldolgozni, kiegészíteni tankönyvből. Ilyenkor a várakozás helyett szétnézhetsz más egyetemek könyvesboltjaiban is, vagy pedig szorgosan járhatsz órára és próbálsz az órai anyagból tanulni. Én több ilyen alkalomkor felsősöktől kértem tankönyvet és az első néhány óra anyaga jellemzően még nem is az anyag legmélyebb, érdemlegesebb része volt, amit akár régi tankönyvekből is el lehetett sajátítani. Ne siesd el a tankönyvek, jegyzetek megvásárlását sem, ezekről szintén a későbbiekben lesz részleteiben szó.

Több egyetemen is lehetőség van szigorú feltételek között egyéni tanrendet kérvényezni. Ennek rendszerint indokául valamilyen betegség, külföldi tanulmány, kiemelkedő tanulmányi eredmény és iskolán kívüli tevékenység végzése szolgál. Jómagam is kiemelkedő tanulmányi eredményeim és demonstrátori elfoglaltságaim miatt részesültem e kedvezményben éveken keresztül, s mentesültem a tanórák, szemináriumok látogatása alól. Ezzel viszont nem érdemes visszaélni: általában a félévek végén vettem igénybe csak, hogy hiányzásaim igazoltak legyenek és hogy maximálisan tudjam vizsgáimat teljesíteni, az esetleges elmaradásokat pótolni tudjam. Más esetben, mikor versenyekre készültem, illetve amikor demonstrátori kötelezettségeimnek tettem eleget. Alapvetően nagyon jó kedvezmény ez, hiszen nem kell az oktatókkal folyamatosan egyeztetned, igazolásokat hoznod mikor és milyen okból nem tudsz megjelenni óráikon, csupán bemutatnod az erre jogosító dokumentumot.

Amennyiben megfelelően előre tájékozódsz nem érhet semmiféle meglepetés sem évközben, sem a vizsgán. Térképezd fel a végső követelményt! Lehetséges, hogy egy félév alatt négy szigorlatot kell teljesíts, s mellette még egyébként kollokviumok és beadandó dolgozatok tömkelegét is. Ilyen esetben trükközhetsz azzal, hogy ha valamelyik szigorlatot, kollokviumot egy évvel később is meg tudod csinálni, anélkül, hogy különösebb kockázatot vállalnál, csúsznál, nyugodtan told el egy évvel későbbre, amikor például jelentősen kevesebb tantárgy teljesítése vár Rád. Jóelőre mérd fel a követelményeket, feleslegesen ne vegyél fel tantárgyakat, ha úgysem tudod, akarod teljesíteni. A tárgyak felvételének száma is limitált, egyetemenként változó egy tárgyat hányszor lehet felvenni és hány alkalommal lehet eredménytelen vizsga esetén pótvizsgát tenni. Tapasztalataim alapján ezek egyre szigorodnak, mert rengetegen élnek azzal vissza, hogy „potyán” felveszik a tantárgyakat és ha van idejük, kedvük teljesítik, hanem felveszik még egyszer. Vagy bemennek vizsgázni, hátha szerencséjük lesz, de ha mégsem mennek máskor, és azután és azután satöbbi.

Vizsgák esetében se foglald el a helyet másoktól. Általában a vizsgát megelőző napig lehet leadni, felvenni egy vizsgát, nagyon dühítő, mikor vársz egy helyre, mert hamarabb szeretnél vizsgázni és utolsó pillanatban adják le, mikor nem tudod már felvenni. Ez teljességgel ésszerűtlen: mindenki tudja a vizsga előtt legfeljebb három- négy nappal hogy áll a tananyaggal. Közbejöhetnek természetesen váratlan dolgok, de túlnyomó többségben ennek csak a trehányság áll a hátterében.

Ha valamilyen tanulmányi ügyben segítségre szorulsz, vár a tanulmányi hivatal. Megannyi esetben tapasztaltam, hogy egyes hallgatók a tanulmányi osztályt keresik olyan kérdésekben is, amely nem tartozik a hatáskörükbe, például mikor írnak valamelyik tárgyból dolgozatot. Ezzel feleslegesen tartják fel a dolgozókat és a sorban álló társaikat is. Először tájékozódj csoporttársaktól, oktatóktól, esetleg az adott tanszék tanszéki ügyintézőjétől.

Minden félévet kezdj a követelmények feltérképezésével, a mintatanterved ellenőrzésével, a tantárgyaid harmonikus beosztásával. Rangsorold a tantárgyaidat, melyre kell a legtöbb időt fordítsd, mely tárgyból lesz szigorlat, milyen átlagot szeretnél, milyen egyéb követelményeknek kell eleget tegyél. Ne torlódjanak fel a teendők az utolsó félévre!

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

 

 

 

 

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.        

These cookies are necessary for the website to function and cannot be switched off in our systems.

In order to use this website we use the following technically required cookies
  • wordpress_test_cookie
  • wordpress_logged_in_
  • wordpress_sec

Összes tiltása
Összes engedélyezése